Ametiszt, rózsakvarc, opál vagy éppen jáde. Ezek az elnevezések bizonyára az átlagemberek számára is ismerősek lehetnek. Ezek ásványok, amelynek a pontos meghatározása a Pallas nagy lexikonja szerint: ”minden szervetlen anyag, mely földünk alkotásában részt vesz”.
Vannak köztük gyógyító típusúak és olyanok is, amiket például egy masszázsnál is használhatunk a mindennapi életben. Nos, akit jobban érdekeltek ezek képződmények, azoknak a hétvégén lehetőségük volt a Mechwart András Gépipari Technikumban egész pontosan az intézmény tornatermében megrendezett ásványbörzére kilátogatni. Ezt volt egyébként az ötödik ilyen jellegű seregszemle a cívisvárosban.
Sok érdeklődőt vonzott
Az esemény környéke megfelelően ki volt plakátolva, így nem igazán lehetett eltévedni. Pluszpont volt, hogy nyilakkal is jelezték, hogy a Széchenyi utca felől lehetett belépni, ahol az ezerötszáz forintos belépőjegy kifizetését készpénzzel vagy bankkártyával is kiegyenlíthettük. A karszalag átvételével egy nyereményjátékra is be lehetett regisztrálni, amelyen egy értékes rubin szettet is kisorsoltak. A kiállítás helyszínére belépve alaposan elcsodálkoztam, mivel nem gondoltam volna, hogy vasárnap kora délutáni időpontban is mennyire sokan voltak kíváncsiak az ásványbörzére. Közel százan voltak a teremben az árusokkal együtt, akik karácsony közeledtével alaposan megpakolták a pultjaikat, így választék is volt bőven. Sőt a kellemetlenségek elkerülése végett a legtöbb helyen elfogadták a bankkártyás fizetést is.
Rózsakvarc pár százért, borostyán negyvenezerért
Először tettem egy tiszteletkört, majd megakadt a szemem egy rózsakvarcon, amelynek csak csekély ötszáz forint volt ára. Miután szóba elegyedtem az árussal, kiderült, hogy Újfehértóról jött, és 1991 óta űzi ezt a hobbit, és a szomszéd megyei Koch Sándor Ásványgyűjtő Kör tagja is egyben. A miértre nem igazán tudott válaszolni, de közben figyelmes lettem megkövesedett fogakra az asztalon, amelyek közül egynéhány dinoszauruszoké is volt. Az ott eladásra kínált egyik fog egy paleocarcharodoné azaz egy törpe őscápáé volt, amelyet 60 millió évesnek saccoltak a kiírás szerint, így hatezer forintért már egy elég izgalmas szuvenírt vehettünk otthonra. Kiderült az is, hogy Marokkóból hozta őket, amit a helyi foszfátbányászok adnak el ott az érdeklődőknek. A másik végletet a következő vásárló jelentette, aki egy mutatós borostyán ásványért leszurkolt kereken negyvenezer forintot. Nem hiába, ilyen ez a gyűjtőszenvedély. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy egyesek igen jól felszerelkezve, nagyítóval a zsebükben érkeztek, hogy ellenőrizzék a kiállított portékák kifogástalanságát.
Határon túlról is érkeztek árusok
Azt egyik pultnál arra voltam figyelmes, hogy az árak lejben voltak kiírva, így azt már gyanítottam, hogy vélhetően Romániából érkezett anya és lánya a börzére árulni. Miután megakadt a szemem egy szép hegyikristály karkötőn és megköttetett az üzlet kiderült, hogy Szatmárnémetiből jöttek. Közel húsz éve foglalkoznak ezzel és a fiatal hölgy állítása szerint nem volt nehéz ebbe beleszoknia, hiszen az édesapja geológus. Ezen kívül akadt több trendi formára megcsiszolt és kialakított kristály is a többi kiállítónál is, hiszen a hagyományos piramis vagy gömb formán kívül szív, koponya, bagoly, elefánt vagy éppen a Pokémon sorozatból ismerős Pikachut is életre keltették, de volt olyan figura is amelyik világított is. Valamint az életfák is népszerűek voltak, amelyek hasonlítanak némileg a bonsai fákhoz, de ezeknek szerencsehozó tulajdonságot is tulajdonítanak, amelyet rózsakvarc mellett például citrinből és ametisztből is meg lehetett találni. Látványosságként több árusnál voltak UV fény alatt világító kövek is, de egyértelműen nagy keletje volt az ásványékszereknek és karkötőknek is, amelyeket például intuitív képességük miatt is vettek többen, így például egy aventurin nevezetű ásványkarkötőnek a kiírás alapján koleszterincsökkentő és nyugtató hatása van.
Drágakőcsiszoló-bemutató és gyerekeknek játszósarok
Az eseményen háromdimenziós vetítések is voltak egy különteremben Amazónia barlangjairól, amelyet három turnusban tartottak, de a szervezők a legkisebbekre is gondoltak, mivel volt henna, arcfestés, csillámtetoválás és homokkép készítés is. A felnőtteknek pedig a drágakőcsiszoló bemutató lehetett a megfelelő választás, ami elég népszerűnek bizonyult, miután a szakember nem unatkozott, hiszen mindig volt ott valaki kérdezni valamit, amire készségesen is válaszolt. Zárásként amolyan impulzív vásárlásként vettem egy nyugtató hatású szelenit gömböt tartóval, amivel tisztára olyan érzése lehetett az embernek, mintha csak egy saját jövendőmondó kristálygömbje lenne.
– Faragó László –
